Az átalakulás, fejlődés egy lassú és bonyolult folyamat. Ez vonatkozik szellemi, lelki és természetesen testi mivoltunkra is.
Imádom a sportot! A gyakorlatokat, az újdonságokat, a tanítást, a személyi edzést, az órákat. Nyilván ennek több oka is van, de arra kellett rájönnöm az évek során, hogy az összes indok eltörpül a mellett az igazság mellett, amire csak a napokban döbbentem rá. Hogy miért is rajongok én ezért a világért oly nagyon?
Mert minden megvan benne, ami az életre nevel!
Kitartásra, fejlődésre, haladásra késztet. Mindig új kihívásokat állít elénk. Növeli önbizalmunkat. Széppé varázsol. Közösséget teremt. Türelemre tanít. Létrehozza a vágyat, hogy jobb emberré váljunk. Segít, hogy segíthessünk másokon.
Számtalan pozitívumot tudnék felsorolni, mégis inkább leírnék egy történetet, ami rávilágít a lényegre:
Amikor elkezdtem oktatóként foglalkozni a sporttal, számtalan kétség és félelem kavargott bennem azzal kapcsolatban, hogy alkalmas vagyok-e én erre. Nem a tanítás részétől tartottam, hanem mindattól a plusz hozzáadott értéktől és munkától, amitől "jobban megy a szekér." Roppant nagy ellenérzésem volt ezzel az egész marketinggel kapcsolatban, ami azért vicces, mert a másik szakmám éppen ez. Mégis azt gondoltam, hogy én nem akarok beállni a sorba. A sok-sok közhely, a "fogyjál le", a "csak én tudok segíteni", a "like-olj engem, mert attól jobb lesz" kicsit kiborított. Sokkal inkább akartam valami olyat értékes hátteret teremteni a tevékenységem mögé, ami szilárd alapokon áll.
Azt hiszem önmagamat kellett újraépítenem hozzá. Létrehozni magamba azt a szűrőt, ami szelektál a sok-sok fitnesszel kapcsolatos téveszme, reklám, hírlevél, és sajnos hazugság között. Mindezt azért, hogy kizárólag hiteles információt továbbítsak a vendégeim felé. Így született meg a brand, a blog és végül de nem nem utolsó sorban a honlapom, amiről tulajdonképpen ez a bejegyzés is szól! :)
Sosem tudhatjuk mi lakozik a felszín alatt. Mindaddig biztosan nem míg igazán közel nem kerülünk a másikhoz. Annyira közel, hogyha szavakkal nem is, de jelzésekkel olykor-olykor elárulja magáról az igazat.
Én is, mint bárki más sokáig küzdöttem a démonaimmal. Az egyik legnagyobb félelmem az - még mindig - hogy nem vagyok képes végigvinni, amit eltervezek. Így voltam a honlapommal kapcsolatban is. Azt tudtam mit akarok, de azzal is tisztában voltam, hogy ezt senki nem tudná maradéktalanul kivitelezni a számomra. A probléma azonban ott kezdődött, hogy nem voltam sem programozó, sem webdesigner. Így húztam-halasztottam a projektet... egészen addig míg már annyira idegesített a tehetetlenség, hogy végül nekiláttam. Megtaláltam hozzá a megfelelő hátteret, terveket készítettem, toldozgattam-foldozgattam, írtam hozzá a tartalmakat, de még ekkor sem hittem benne, hogy sikerülhet. De ahogy napról-napra egyre szebb lett a felszín és tartalmasabb a mély, végre átlendültem a korlátaimon és teljes lelkesedéssel belevetetettem magam.
És sikerült! megszületett a www.pixieaerobic.com. Nem tökéletes, de az én gyermekem és folyamatos munkát biztosít a számomra. :) Sosem hagyja, hogy pihenjek, igényli a törődést, mint mindenki.
És hogy mi a tanulság? Szintén egy közhely: "A lehetetlen nem létezik!"
