Az elmúlt időszak abszolút sikere

Az elmúlt hét végén végre teljesítettem azt, amit mindig is szerettem volna: edző lettem. A suli színvonalas volt, a csoporttársak profik, szerintem évek óta nem jött össze ilyen jó csapat. Idáig 1 éven keresztül szinte csak erről szólt az életem, így azt gondoltam, majd jól megkönnyebbülök, ha lemennek a vizsgák. De nem ez történt. Inkább egyfajta hiányérzet van bennem, hogy lezárult egy számomra nagyon fontos időszak. Fura, nem? Először azt gondoltam, hogy normális esetben ki kellene bújnom a bőrömből az eredmények és a megkönnyebbülés végett, tehát mivel nem teszem, biztos valami baj van velem.

Aztán gondolkodtam... sokat, és arra a következtetésre jutottam, hogy nemhogy nem zárult le semmi, de most kezdődik a java. Valójában az edzősködés életem egy igen fontos részévévé  vált - már jó pár évvel ezelőtt - és ezzel a gesztussal csak az elmúlt 20 évet koronáztam meg. Éppen ezért kell, hogy büszke legyek magamra. Ez sosem könnyű, hiszen az ember egy olyan lény, aki legtöbbször vagy a múltban él, vagy már a jövőben gondolkodik.

De én most ebben a percben, a lakásunkban kialakított táncterem kellős közepén büszke vagyok arra, amit véghezvittünk!

Életre kelt képek

Hamarosan itt van életem nagy napja, az esküvőm, amit méltóképpen egy gyönyörű tánccal szeretnénk megkoronázni. A sok-sok-sok kedvenc stílus közül (ami leginkább a latinos vonulat közül kerül ki) mégis csak a zene vezette agyamat és szívemet a kiválasztásban. A konkrét előadót nem árulom el, hiszen nem akarom lelőni a poént, de annyit azért elmondhatok, hogy a hozzá tökéletesen passzoló tánc a zouk lesz. Ez az érzelmekkel, odaadással, szerelemmel teli stílus előző tánciskolámnál ragadta meg a figyelmemet, hála ezért Bartonak&Dinának mindörökre! A stílus Magyarországon annyira talán nem ismert, így mindenképpen hasznos ennek népszerűsítése, hiszen egy gyönyörű mozgáskultúráról van szó, amely tökéletes önkifejezéssé válhat 2 lelkes ember kezében... remélem a miénkben is!

Újra túra

Imádok túrázni, még akkor is, ha nem vagyok az a tipikus túrázó, aki a lehető legtöbb szabadidejét erre fordítja. Mondhatni olyan vagyok ebben, mint egy kocadohányos, ha megkívánom, nekivágok. És azt kell mondjam, ezek az alkalmak esnek a legjobban!

Több szempontból is fogamra való ez a fajta sport, éppen ezért bátran ajánlom mindenkinek! Egyrészt természetben vagyunk, gyönyörű erdőkön-mezőkön-legelőkön visz keresztül az utunk, ami már felér egy extatikus élménnyel.

Aztán ott vannak a barátok, haverok, ismerősök, ismeretlenek, akik örömmel szórakoztatnak bennünket és magukat, feledhetetlen pillanatokat teremtve.

A gyönyörű táj jó lehetőséget teremt kreativitásunk kiélésére: lehet írogatni a hamvas zöld pázsiton heveredve, fotózni a popmás panorámát, pózoló gyíkot, "beállt" barátokat, vagy éppen dallamos zenére ütemesen lépkedve, mintegy teljesítménytúraként végigtáncolni a távot.

Jótékony hatásai mellett is leteszem a voksom, hiszen pulzusmérő órával, kellemes tempóban, meg-megállva tettem meg a 10 km - kávészünet: Csobánka: Szellemi Szatócsbolt: ezt mindenkinek látnia kell!) - 10 km távot, mely rendkívül jó kardioedzésnek bizonyult!

A képek menüpont élethűen mesél utazásunkról, hangulatunkról, és mindarról a csodáról, melynek részesei lehettünk.