Mozgás a széthullás ellen

Vannak időszakok egy ember életében, amikor azt érzi, hogy sok. Aztán azt, hogy nagyon sok és végezetül jön a sokk, hogy hogyan is keveredjen ki ebből az egészből. Család, meló, edzés, tanulás mind-mind idő és egy nap sajnos még mindig csupán 24 órából áll. Nah mi ilyenkor a teendő, kérdezem én pár átvirrasztott és átagyalt éjszaka után? A választ egészen addig nem tudtam megmondani, amíg nem tartottam egy olyan edzést, amire még én is azt mondtam, hogy ez igen! (Jelzem, nem szoktam sűrűn dicsérni magam, pedig kellene). A lényeg tehát, hogy minden problémám egycsapásra megoldódott, vagy inkább úgy mondom, hogy eltűnt. Rájöttem, hogy azzal csak rontok a helyzeten, ha a görcsölésemmel a konstruktív problémamegoldástól veszem el az időt. Mindezek után leültem és fél órán belül megvolt a megoldás, és az, hogy mikor, merre lépjek tovább. Gyerekkorom óta sportolok, de csak most, felnőtt fejjel kezdem megérteni azt, hogy mennyi mindent is kapok én ettől az egész világtól... az én mozgás-álomvilágomtól, és milyen nagyszerű esély is az, hogy ezt megoszthatom másokkal. Fantasztikus, én mondom!