Fejben játszott élet

Az emberi elme csodálatos. Nem csak azért, mert szinte bármire képesek vagyunk általa: új fogalmakat létrehozni, terveket kitalálni és megvalósítani, problémákat megoldani, kombinálni és komponálni... ennél sokkal többet tudunk: előre megélni az eseményeket. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én rendszeresen lejátszom fejben azokat a történeteket, amik majd valamikor később - hellyel-közzel talán még hasonlóan is, mint gondolataimban- lejátszódnak a jövőben. Csodálatos ez, mert így lehetőség van arra, hogy minden felmerülő akadályt előre leküzdjek. Én így tervezem meg az óráimat is. Kocsiban ülve, vagy zenét hallgatva előbb fejben végigpörgetem az egy órát, majd kisakkozom, hogy aznap milyen bemelegítést, erősítést koreográfiát építsek fel. És imádom. Próbáljátok ki! Hihetetlenül építi a kreativitást, a gondolkodásmódot, a memóriát, nem beszélve arról, hogy az adott szituációban már sokkal magabiztosabbak leszünk és szinte rögtön tudjuk majd a megfelelő válaszokat és reakciókat. Én ezt csinálom állásinterjúk előtt, önálló edzésnél, csoportos óráknál, de sokszor még a családommal való találkozás előtt is, amikor pl. tudom, hogy éppen kényes téma fog szóba kerülni. 

Hátrány??? Nem is tudom. Talán néha furcsán néznek rám a buszon, amikor ütemre jár a kezem és a lábam. De ezt például élmény megszokni! :)